Gerendás története

Gerendás nevét először 1418-ban említi meg egy oklevél. Jelentős falu lehetett, gerendákból készült templommal. A település a tatárjárás és a török uralom alatt teljesen elnéptelenedett. Újratelepítése szlovák jobbágyokkal az 1700-as évektől történt. 1844-től a gerendási pusztát nagyobbrészt az Apponyi család birtokolta.

A mai község megalapozója Corossy Camilló (1815-1898), aki '48-as huszárkapitányból lett a gerendási Apponyi-birtok jószágigazgatója. Templomot és iskolát alapított, felvirágoztatta a növénytermesztést.

Gerendáson gazdálkodott és kísérletezett Mokry Sámuel az első magyar búzanemesítő. Az 1860-as években rendszeresen nagybátyja gerendási tanyáján időzött és alkotott Munkácsy Mihály, a magyar festőművészet klasszikusa. Dallos Sándor regényeiben is megörökíti azt a túláradó szeretetet, amely Munkácsyt fűtötte a napsugaras gerendási táj és az itt élő emberek iránt. Az "aranyecset"-tel megfestett képek halhatatlanná tették Gerendást és lakóit.

Jelenleg a község 1495 lakosú. A Csorváson keresztül haladó 47-es főútvonaltól 6 km-es bekötőút vezet ide, amely hazánk első betonútja. Belterületen (Ady E. u. - Kossuth L. u. - Petőfi S. u.) a természetvédelmileg védett hársfasor zöld alagútként borul a betonút fölé és tavasszal kellemes hársfavirág illattal fogadja a látogatót.

A község a Békéscsaba-Csanádapáca út irányából is megközelíthető, az újkígyósi kereszteződéstől 8 km-es bekötőúton, Orosházával közvetlen közúti kapcsolatba akkor kerül, ha megvalósul a megyei területrendezési tervben szereplő összekötő út.

A település lakóit a föld és a természet szeretete jellemzi. A környezetére igényes, tiszta és rendezett község hagyományos résztvevője a "Virágos Magyarországért" mozgalomnak. Valamennyi utcája pormentes és közművesített, tervezik a csatornázást is. A település központját a Malomkert szép parkja díszíti.

A művelődési ház (Kossuth u. 20.) előtt Gera Katalin bronzból készült leány szobra látható. A parkban az ún. "zöld színpad" kínál alkalmi fellépési lehetőséget. Itt található a Malom fürdő is. Nevét onnan kapta, hogy a XX. század elejétől közepéig ezen a helyen üzemelt az ország második földgáz meghajtású malma, amelynek emlékét már csak a megmaradt épületek őrzik.

A fürdő a környékbeliek, sőt a távolabbról idelátogatók kedvelt nyári üdülőhelye, amely szolíd áron kellemes környezetet, nyugodt pihenést biztosít. Vize 32-34 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú gyógyhatású termálvíz. A strandfürdő nyári szezonális jelleggel működik, és kulturált kikapcsolódási lehetőséget nyújt a helybeli és környező településekről érkezőknek, emellett az úszásoktatást is szolgálja. A Leader pályázat segítségével megújult nagymedence 2008. július 11-én került átadásra. A kristálytiszta vizű feszített víztükrű medencét főleg a fiatalabb korosztály kedveli. A strand fölé a víztorony ezüstös gömbje magasodik.

Sűrű fák ölelik körül az 1930-ban épült evangélikus templomot (Kossuth u. 4.). A Petőfi utcába fordulva ezüstfenyők gyűrűjében áll a katolikus templom, amelyet gróf Apponyi György építetett 1862-ben. Mellette van az egykori gazdatiszti lakásból átépített Szent József Szeretetotthon, amelynek udvarán a község legöregebb hársfája terebélyesedik.

A szemben lévő községháza (Petőfi u. 2.) 1910-ben épült. Előtte a millenium évében állított "Magyarország első betonútja" gúla emlékmű hirdeti az 1931-ben elkészült bekötőút építőinek dicsőségét. A széles Dózsa utcába kanyarodva egyik oldalon látható az 1929-ben készült első világháborús hősi emlékmű, tetején bronz turulmadárral és a második világháborús emlékművel. A másik oldalon az 1848-49-es emlékmű zászlórúdja áll.

Az újkígyósi úti sportpálya mellett terül el a Csicsely-tó, amelynek vizét a Maros érrendszere táplálja. A legenda szerint egyszer egy lovas embert az örvény a tóba sodort és a tó lovával együtt örökre elnyelte. A tavat a régi írások tengerszemként említik. Tájrendezés során a tó környéke parkosításra került, amelyet lombos erdő övez. A község hagyományos rendezvénye a Szent István napi búcsú.

A falu történetéről bővebb információk a következő kiadványokban találhatók meg:

• Réthy Zsigmond - Kiss László - Miklya Jenő (2000): Gerendás története
• Patai János (2006): Csodamalom

A könyvek megvásárolhatók a Polgármesteri Hivatalban.